KORNAI JÁNOS

KORNAI JÁNOS

A puha költségvetési korlát

Válogatott művek, 4. kötet

Pozsony: Kalligram Kiadó, 2014

English

Tartalomjegyzék

Bevezetés: magyarul, angolul, lengyelül

Háttéranyagok

Kornai János a szocialista gazdaság működésének tanulmányozása során figyelt fel a következő jelenségre: az állami vállalatok nem tartanak attól, hogy veszteségessé válnak, mert tudják, hogy túlélésük biztosított, a pénzügyi bajból kimentik őket. A jelenséget így írta le: a szocializmus állami vállalatának költségvetési korlátja puha,; nem szab hatásosan érvényesülő korlátot a kiadásoknak. Ez számos káros következménnyel jár: rontja a hatékonyságot, csökkenti a vállalat ár- és költségérzékenységét, könnyelmű költekezésre késztet.
Kornai első ízben 1976-ban, a stockholmi egyetemen tartott előadás-sorozatában vezette be ezt a kifejezést. Azóta számos írásában elemezte a jelenséget. Kezdettől fogva rámutatott arra, hogy nemcsak a szocialista, hanem a kapitalista rendszerben is  – az ott működő állami vállalatok, nagy magánvállalatok, bankok, nem kormányzati szervezetek és helyi kormányzatok körében is – kialakul a puha költségvetési korlát szindrómája. Tünetei megjelenhetnek országok központi kormányzatainak viselkedésében is.
A gondolat nagy visszhangot keltett; számosan kapcsolódtak be a kutatási programba empirikus vizsgálatokkal és matematikai-közgazdasági modellekkel.
A kötet Kornai János 13 tanulmányát közli: az első 1978-ban, az utolsó 2012-ben jelent meg. Három tanulmány kidolgozásában társszerzőkkel működött együtt.
A kötet bevezető tanulmánya összefoglalja az elmélet fő gondolatait. Áttekinti, hogy a szocialista és a kapitalista rendszerben hol és hogyan érvényesül a puha költségvetési korlát szindrómája. Bemutatja az érintkezési pontokat más elméleti megközelítésekkel, például az „erkölcsi kockázat” és az időbeni következetlenség elméletével, az intézményi és a viselkedési közgazdaságtan iskoláival. A bevezetést egy időszerű magyar jelenséget, a települési önkormányzatok központi kimentését leíró függelék egészíti ki.

Recenziók:

-- Blahó Miklós (2014): Adóss, fizess? Népszabadság 2014. július 26.

-- Farkas Zoltán (2014): Puha pénzek, kemény csaták: A gazdaság minden szegletébe benyomuló állam. HVG, 2014. július 12. pp. 53-58. 1. rész + 2. rész

-- Rosta Miklós (2014): A puha költségvetési korlát: A fogalom elméleti és gyakorlati hatása. Élet és Irodalom, 2014. szeptember 19.

-- Vasvári Tamás (2014): Kornai János: A puha költségvetési korlát. Pénzügyi Szemle, vol. 59/3: pp. 429-435. Ld. itt vagy itt.

-- Mihályi Péter (2014): Kornai és a puha költségvetési korlát aktualitása. Mozgó Világ, 2014. december.

-- Győrffy Dóra (2014): A puha költségvetési korlát. Közgazdasági Szemle, vol. 61/12, pp. 1467-75.

-- Száz János (2015): A PKK-szindróma napjainkban: Széljegyzetek Kornai János legújabb gyűjteményes kötetéhez. Magyar Tudomány 2015/1, pp. 75-86.

-- Szabó Judit (2015): Szemben a mainstream közgazdaságtannal. Kornai János: A puha költségvetési korlát. Buksz, vol. 27/1, pp. 3-10.

"Kornai munkássága legtermékenyebb elemének a „puha költségvetési korlát” fogalma bizonyult, ami úgyszólván „önálló életre kelt”. A korai posztkommunista reformerek – például az orosz Jegor Gajdar – programjaiban elsődleges célként szerepelt a költségvetési korlát „keményítése”, hogy a vállalatok ne működhessenek a végtelenségig veszteségesen. Kornai maga is sokat tett a fogalom életben tartásáért, amikor a kapitalista gazdaságok bizonyos elemeire is alkalmazta azt. Minden olyan esetben felismerhetők a „puha költségvetési korlát” jellemzői, amikor bankok vagy cégek már túlságosan nagyok ahhoz, hogy megbukhatnának, vagy akár egy egész állam számíthat arra, hogy majd egy másik kormány vagy a nemzetközi szervezetek kihúzzák őket a bajból,. Ha valaki meg akarja érteni az alacsony színvonal, a sorban állás és a fogyasztói elégedetlenség jelenségét az állami egészségügyben vagy oktatásban az erre a célra fordított hatalmas összegek dacára (vagy éppen amiatt), nem kerülheti meg Kornai ismert fogalmát."
Robert J. A. Skidelsky, az angliai Warwick Egyetem emeritus közgazdászprofesszora, a Lordok Házának tagja (New York Review of Books, 2007)

"Kornai szemléletmódja nagyban segítette a betekintést a szovjet típusú gazdaság rendszerfüggő tendenciáiba. A „puha költségvetési korlát” jól ismert fogalma beépült az ösztönzők modern elméletébe. Ez példa arra, hogyan terjedt tovább a szocializmus Kornai által felállított intézményi elméletének egyik terméke a közgazdasági kutatás más területeire." Giacomo Corneo, a berlini Freie Universität közgazdászprofesszora (Journal of Economics, 2007)

"A 'puha költségvetési korlátról' szóló elméletét a közgazdászok rendszeresen idézik; nemcsak a szocializmussal, hanem a kapitalista gazdaságok állami és vállalati költségvetéseivel kapcsolatban is... Ráadásul nem csak a közgazdászok hivatkoznak erre folyamatosan." David Stark, a Columbia Egyetem (New York) szociológiaprofesszora (Theory and Society, 2007)

"Kornai mind a mai napig az egyedüli közgazdász, aki valaha is előállt a szocialista gazdaság teljes pozitív elméletével... Keresztül-kasul a közgazdászszakmában jól ismerik a „puha költségvetési korlát” elmélete kapcsán; hatalmas intellektuális befolyást gyakorolt azokra, akik Kínában, Oroszországban és Közép-Európában valamilyen módon hozzá akartak járulni a szocializmusról a kapitalizmusra való átmenet folyamatához." Gérard Roland, a kaliforniai Berkeley Egyetem közgazdászprofesszora (Journal of Economic Literature, 2007) 

"Kornai János professzor az akadémiai írások nagy kincsestárát nyújtotta számunkra. Olyan kulcsfogalmak, mint például a paternalista állam, a puha költségvetési korlát, a hiány stb. segítettek bennünket abban, hogy jobban megértsük a szocialista és az átmeneti gazdaságokat, valamint a piacgazdaságok számos jelenségét." Yijiang Wang, a Cheung Kong Graduate School of Management (Beijing) közgazdászprofesszora (China Economic Review, 2007)